1. |
Táncolj velem, Sötétség!
04:37
|
|||
Oltsd le a fényt!
Úgy jobban látlak.
Legyen sötét!
Szabad tér a vágynak.
Az ajtód előtt állok.
A küszöb túl mély árok.
Hát, hívj be,
És nem lesznek határok!
Az idő az éjfélen áthalad.
Kezembe kéz, a számon a nyakad.
És csorog a vér.
És nincs határ.
Itt összeér
Élet és halál.
Néma a szív,
De a vér mozog.
És mozdulni hívnak
A fognyomok:
Táncolj velem, Sötétség!
Mert ilyen tiszta még sosem volt az ég.
A testem az időn áthalad.
A fogam éles, mint a pillanat.
Éhes vagyok. Hol van a nyakad?
Táncolj most velem az ég alatt!
Táncolj velem, Sötétség!
|
||||
2. |
Pollock
04:53
|
|||
Mr. Pollock, ha kérhetem,
A festékben legyen helyem!
Az agyvelőm az pont olyan:
A káoszban él boldogan.
Tiszta vászon voltam én
Még az idők kezdetén,
De túl sok ecset fedte el
Azt, amit akarok. Azt, ami nekem kell.
Mr. Pollock, szórjon szét, így egészebb vagyok!
Hadd legyek a kép!
Egy valóságos
Képtelenség.
A gondolat elcsordogál.
A szív egy apró jelre vár,
És úgy robbanna a térbe ő,
Hogy meggörbülne az idő.
Mr. Pollock, ha kérhetem,
A festékben legyen helyem!
Az agyvelőm az pont olyan:
A káoszban él boldogan.
Mr. Pollock, szórjon szét, így egészebb vagyok!
Hadd legyek a kép!
Egy valóságos
Képtelenség.
Legyen ez a vörös az ész! Legyen ez a kék az összes érzelem!
Legyen ez a vonal a pont! Legyen ez a pont a teljes életem!
Legyen ez a lila a Föld! Legyen ez a zöld a véges végtelen!
Álljon, ahogy összedőlt!
|
||||
3. |
Szívritmuszavar
05:06
|
|||
A szívem úgy dobog ma, nézd, hogy átüti a csontomat!
A bőrön rágja át magát. Pedig te csak egy gondolat
Voltál bennem, de most feléd tart az egész életem.
Fuss el, ha nem szeretsz, mert ha összetörnéd a szívem,
Kétezertizenhét szívszilánk rágja át a bőrödet.
Az összes csontod szétfeszül, amint elérik a szíved.
Gondolhatsz másra, aki éjszakánként téged betakar:
Minden dobbanásod mélyén én leszek a szívritmuszavar.
Fuss el vagy fuss velem!
|
||||
4. |
Tenger
03:11
|
|||
Csak hull ránk az eső, és a világ
Nem találja magát.
Neki túl nagy a szédülés.
De te állsz, és a hajadról csorog
Minden gondolatod.
Az enyém a földön hever, és
Most nincs terv.
Nincs teher.
Veled összefolyva, csak
Lebegni kell.
Csak hull ránk az eső, és az idő
Nem is létező.
Kit érdekel, mit akar ő?
A víz, nézd, már a fákon áll!
Tenger lett a láthatár.
Nincsen semmi már.
Csak te meg én
És a tenger.
Figyelem,
Milyen ismeretlen.
Mégis milyen ismerősen úszunk benne ketten.
|
||||
5. |
Fekete hattyú
05:15
|
|||
És mint fél tonna homok,
Most rám esik a fény.
A színpadon csak én vagyok.
A hajam lóg, ruhám fehér.
Magamban érzem a szemed.
Bennem ér véget mindened.
De most az emelvényre fel
Rohanok. Ugrani kell.
A szárnyam nyílik,
A fejem zárul, és
Ez a zuhanás, érzem, tényleg
A tökéletes repülés.
Azt akarom, hogy lássatok.
Nézzétek, a testem de szépen ég el!
Mint a föld légkörébe tévedt meteorok
Augusztusban éjjel.
A szárnyam nyílik,
A fejem zárul, és
Ez a zuhanás, érzem, tényleg
A tökéletes repülés.
És a fény még fényesebb lesz.
Mint éjjel a kezed, a csend most körbefon.
Levegőt ekkor senki nem vesz.
És belőlem eltűnik a fájdalom.
Ez a zuhanás nekem
A tökéletes repülés.
Nézd, szállok a mélybe fel!
|
||||
6. |
Ev!l
04:50
|
|||
A Hold böki meg a fákat
A Nap szeme csupa vér
A vágy lakja a szobámat
És én a kedvemért
Veszem a szép cipőm veszem a kalapom
A világ bennem én magamon kivül
Táncolok éppen a plafonon a falakon
Egy angyal súgja: dance with the evil
A szék az ágy a plafon elfolyik
Táncol bennem az ördög hajnalig
|
||||
7. |
Ugyanaz
05:19
|
|||
Veszprémben ugyanaz
Sopronban ugyanaz
Miskolcon ugyanaz
Pesten is ugyanaz
Londonban ugyanaz
Shanghaiban ugyanaz
Mit nézel hülye fasz
Nem látod ugyanaz
Itt minden…
BradPitt is ugyanaz
Tóth Kriszta ugyanaz
Putyin Merkel ugyanaz
Tarr Béla ugyanaz
Kis Grofó ugyanaz
Te és én ugyanaz
Mit nézel hülye fasz
Nem látod ugyanaz
Itt mindig minden
Mindenki pofátlan isten
Nincsen
Köztünk csak tíz centi
bánat és csalódás
Mégis csak állat az ember
Nekem nem kell
A fogkrémed ugyanaz
Napszemüveg ugyanaz
A pulcsid is ugyanaz
H&M ugyanaz
A bankkártyád ugyanaz
Hogy hívnak ugyanaz
Szeretlek ugyanaz
Nem tudom ugyanaz
Utállak ugyanaz
Fáj a fejem ugyanaz
Kurva élet ugyanaz
A közönyöd ugyanaz
Leszarom ugyanaz
A különbség ugyanaz
Mit nézel hülye fasz
Nem látod ugyanaz
Itt mindig minden
Mindenki pofátlan isten
Nincsen
Köztünk csak tíz centi
bánat és csalódás
Mégis csak állat az ember
Nekem nem kell ez a rendszer
Nem kell ez a norma
Én boldog leszek ha a villanyt leoltja
Valaki és a káoszból épülhet
Fel
Ez a hely
Hívjuk világnak
Legyen sötét
Akkor majd láthat
Újra a szem
Mert a lényeg most lényegtelen
Nekem nem kell ez a norma
Élek mint patkány a romokra dobva
És várom hogy történjen,történjen már valami
|
||||
8. |
Houston
04:43
|
|||
Houston, baj van!
Jelentem, a sztratoszférát épp elhagytam,
És ebben a pillanatban
Vettem észre, hogy nagy a zűr:
Nem a Földön kívül, hanem bennem van az Űr.
Houston, várjon!
Most, hogy jobban nézem, máris látom:
Az egész világ készen áll már bennem,
Csak a Minden olyan rendezetlen.
Houston, baj van, tehát minden rendben!
Bennem van az Űr.
Houston, látja,
Minden, amit pénzel a NASA
Rég belém van applikálva:
Bolygó minden sejtem,
És a csillagok anyaga rezdül a véremben.
Houston, baj van, tehát minden rendben.
|
||||
9. |
Súlytalan
05:16
|
|||
A parton ül és vár, hogy jöjjön már a víz és mossa el.
Nem kell a láthatár, se más szabály. Reméli, jól figyel
Az ég, a föld, a fű, a fák, az összes ember, aki csak él!
A Nap lement, de vérvörös felhőket fúj a szél.
Az ég, a föld, a fű, a fák, az összes ember, aki csak él, figyel.
A Nap lement, és újra már nem is jön el.
Feljött a Hold, a víz emelkedik, hát ő is talpra áll.
A bal kezében szív dobog, a jobb kezében egy fonál.
A végén lóg száz gondolat, a földre dobja és kiabál:
Szevasztok emberek! Elérkezett az utolsó dagály.
És mindenki süllyed. Mindenki víz alatt.
Csak ő lebeg, csak ő lebeg. Egyedül ő szabad.
|
||||
10. |
Kezeket fel
03:59
|
|||
Én rabolni jöttem, hát, ezeket fel!
De a pénz meg az ékszer nem érdekel.
Dobd kukába, a földre vagy mindegy!
Nekem csak a szíved kell.
Azt vágd ki! Add ide!
Mutasd, mennyire
Igaz az a hír, hogy aranyból van,
És hogy úgy szeret,
Hogy a vér helyett
Fényt pumpál és képeket,
Amin a Föld egy nagy folyó.
Az egyik partján lányok, a másikon fiúk. Hajó
Sehol nincs, de nem is kell.
Itt a szíveket a fiúk a fogukban tartva viszik el.
Hát, kezeket fel!
Kezeket fel! Én rabolni jöttem,
De nem úgy, ahogy a Lovasi szokta.
Én elviszem a szíved egészen.
Cserébe Semmi jár, Szabó L. módra.
Na, vágd ki! Add ide!
Mutasd, mennyire
Igaz az a hír, hogy aranyból van,
És hogy úgy szeret,
Hogy a vér helyett
Fényt pumpál és képeket,
Amin a Föld egy régi film.
A fiúk sármosak, a lányok nevetnek valamin.
És ha itt a vég, az is olyan szép:
A száj a szájhoz ér.
Én is pont ilyet szeretnék.
Hát, kezeket fel!
|
||||
11. |
Estragon, a szívárvány
04:11
|
Streaming and Download help
If you like Godot Workshop, you may also like:
Bandcamp Daily your guide to the world of Bandcamp